Amikor tavaly ősszel iskolában voltam, majdnem minden nap kríziseim voltak. Nem tudtam, hogy mit csináljak. Egyszerűen féltem minden egyes nap, féltem, hogy megint rohamom lesz. Rettegtem. Borzalmas volt az az időszak, senki sem szerette.
Óra közben fogott el legtöbbször, vagy ha nem, akkor a bentlakásban, vagy a szilencium órákon. Nagy volt a feszültség bennem. Szorongtam nap mint nap, minden egyes dolgon. Egy dologból ezer lett. A gondolataim csak száguldoztak a fejemben…
A teljes bejegyzést ANDOR blogján olvashatod.
Kattints tovább a linkre: