A Magyar Tourette-Szindróma Egyesület Alapszabálya

A Magyar Tourette-Szindróma Egyesület

Alapszabálya

Elfogadva: az Egyesület 2018. augusztus hó 10. napján tartott közgyűlésen.

 

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: „Ctv.”) , valamint a Polgári Törvénykönyről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) felhatalmazása alapján, a Magyar Tourette-Szindróma Közhasznú Egyesület módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya.

 

 

A Magyar Tourette-Szindróma Közhasznú Egyesület

Alapszabálya

 

1.       Az Egyesület neve, székhelye, alapító tagok neve lakóhelye, vezető tisztségviselők

 

1.1.    Az Egyesület neve: Magyar Tourette-Szindróma Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: „Egyesület”)

 

Az Egyesület a tagok közös, tartós alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

 

Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

 

Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez, választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

1.2.    Az Egyesület székhelye: 2120 Dunakeszi, Huszka Jenő u. 29. Fsz. 2. szám

 

1.3.    Az Egyesületet alapító tagok neve, lakóhelye (székhelye): Dr. Tárnok Zsanett (anyja neve: Bayer Erzsébet, lakóhely: 1112 Budapest, Bodajk u. 25/a); Szertics Péter (anyja neve: Pinczés Mária, lakóhely: 2310 Szigetszentmiklós, Tompa Mihály köz 6.); Farkas Anna Luca (anyja neve: Patkós Anna, lakóhely: 1021 Budapest, Bognár u. 4.); Vidomusz Réka (anyja neve: Gúth Zsuzsanna, lakóhely: 2660 Balassagyarmat, Trikál József u. 20.); Hajnal Gergely (anyja neve: Mayer Margit, lakóhely: 2120 Dunakeszi, Huszka Jenő u. 29.); Bognár Emese (anyja neve: Papp Ágnes Rita, lakóhely: 1034 Budapest, Selmeci u. 21. 1/5.); Dr. Nagy Péter (anyja neve: Mohácsi Katalin Ildikó, lakóhely: 1034 Budapest, Selmeci utca 21. 1/5.); dr. Kenézlői Eszter (anyja neve: Solt Eszter, lakóhely: 1118 Budapest, Kelenhegyi út 42/A); Gyakovácz Róbert (anyja neve: Horváth Györgyi Erzsébet, lakóhely: 7400 Kaposvár, Béke u. 23.); Dr. Sámuel Emese (anyja neve: Bíró Márta, lakóhely: 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 42. 2/14.); Dr. Gádoros Julianna (anyja neve: Ivanovszky Erzsébet, lakóhely: 1026 Budapest, Lotz Lároly u. 18.); Dr. Máté Mónika (anyja neve: Borsody Mária, lakóhely: 1063 Budapest, Szív u. 37. IV/1.); Dr. Szolnoki Nikolett: (anyja neve: Győrffy Katalin, lakóhely: 1121 Budapest, Kikerics u. 1.).

 

1.4.    Az Egyesület vezető tisztségviselői: (betöltött pozíció, név, lakóhely):

 

 

 

 

Elnök:

Hajnal Gergely (születési hely és idő: Budapest, 1981. május hó 02.; anyja neve: Mayer Margit Anikó; lakcím: 2120. Dunakeszi, Huszka Jenő u. 29.)

Elnökségi tag:

Bánffy Domokos (születési hely és idő: Budapest, 1989. november hó 20.; anyja neve: Ugron Mária Róza; lakcím: 2518. Leányvár, Erzsébet u. 49.)

Kugler Tamás (születési hely és idő: Győr, 1987. március hó 15.; anyja neve: Hatvani Ilona; lakcím: 9023. Győr, Zombor u. 5.

Felügyelő bizottsági tagok:

Fejes Zsuzsanna (szül. hely és idő: Gyergyószentmiklós, 1975. november 27., an.: Sándor Rozália; Lakcím: 1094. Budapest, Márton u. 35/c 3/3 sz.)

 

Fejes András (szül. hely és idő: Mezőhegyes, 1971. november 15., an.: Oláh Sarolta; Lakcím: 1094. Budapest, Márton u. 35/c 3/3)

 

László Szilvia (szül. hely és idő: Budapest, 1975. június 17., an.: Csató Borbála; Lakcím: 2142. Nagytarcsa, Liszt Ferenc u. 4.)

 

2.       Az Egyesület céljai, közhasznú jogállása

 

2.1.    Az Egyesület célja:

 

2.1.1     A Tourette-szindrómával élő gyermekek és felnőttek valamint családtagjaik érdekeinek szervezett, korszerű képviselete és védelme, a társadalomba való beilleszkedésük elősegítése.

 

2.1.2     Emberi és állampolgári jogaik gyakorlásának, esélyegyenlőségük megvalósításának elősegítése.

 

2.1.3     Életkoruknak és személyes szükségleteiknek megfelelő ellátásuk, nevelésük, oktatásuk, foglalkoztatásuk, szociális gondozásuk, lakhatásuk előmozdítása, szervezése, a családok támogatása.

 

2.1.4     A Tourette-szindrómának, mint fejlődési zavarnak a tudományosan megalapozott szemléletű megismertetése a magyar társadalommal.

 

2.1.5     Az érintett szülők, családtagok, hozzátartozók, munkaadók, munkavállalók, pedagógusok egymást támogató, segítő közösséggé szervezése.

 

2.1.6     Folyamatos szakmai kommunikáció, ajánlások megfogalmazása kormányzati szervek, oktatási intézmények felé.

 

2.1.7     Kapcsolattartás és együttműködés a Tourette-szindrómával élőket segítő hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel és intézményekkel.

 

A szervezet céljait különösen a következő eszközökkel valósítja meg:

 

2.1.8.    Az Egyesület tagjainak, illetve tagságtól függetlenül minden Tourette-szindrómában szenvedő, valamint családtagja egyéni és közös érdekeinek szervezett védelme.

 

2.1.9.    Elősegíteni a Tourette-szindrómával élők szociális, művelődésügyi és munkaügyi ellátásáért való küzdelem keretében szociális, egészségügyi, óvodai, iskolai foglalkoztató, lakhatást, munkára való felkészítést, munkarehabilitációt, foglalkoztatást nyújtó, illetve szociális gondozó intézmények, csoportok vagy egyéni ellátási megoldások kialakítását, létrejöttét, fenntartását, ilyeneket az Egyesület maga is működtethet.

 

2.1.10.  Elősegíteni a Tourette-szindrómában szenvedők nevelésével, képzésével és ellátásával foglalkozó szülők és szakemberek képzésének megszervezését.

 

2.1.11.  Az Egyesület ismeretterjesztő céljának megvalósítása érdekében:

 

  • együttműködik az egészségügy, az oktatásügy és a munkaügy, a szociális igazgatás megfelelő állami és területi szerveivel, a szakemberek speciális képzésének, továbbképzésének támogatására, különös tekintettel a korai felismerésre és a speciális fejlesztési, nevelési módszerekre;
  • a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával, interaktív honlap fejlesztéssel és működtetésével, előadások szervezésével, szak- és ismeretterjesztő kiadványok megjelenésének támogatásával vagy kiadásával igyekszik a nyilvánossággal a Tourette-szindrómát, mint fejlődési zavart megismertetni a társadalom figyelmének és segítő támogatásának elnyerésére;
  • belső, elsősorban tagok számára szervezett képzéssel, tanácsadással, tapasztalatcserével segíti a családokat Tourette-szindrómában szenvedő gyermekük nevelésében, ellátásában, problémáik megoldásában.

 

2.1.12.  Hatékonysága fokozására és a Tourette-szindrómában szenvedő egyének problémáinak egyetemes jellegét felismerve kapcsolatokat vesz fel és tart fenn külföldi, nemzetközi illetve hazai hasonló célú szervezetekkel.

 

2.1.13.  Az illetékes állami, önkormányzati és civil szervezetekkel együttműködve részt vesz a Tourette- szindrómásokat érintő és velük kapcsolatos általános intézkedések és jogszabályok kidolgozásában és azok megvalósításában.

 

2.1.14.  Az Egyesület a működés módját, a szolgáltatások igénybevételének módját, a beszámolói közléseket, valamint a Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az egyesületi honlapon történő közléssel hozza nyilvánosságra.

 

2.1.15.  Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek céljaiból következnek.

 

2.2     Az egyesület, közhasznú jogállása tekintetében

 

a)       az alábbi - közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgáló - közhasznú tevékenység(ek)et folytatja:

 

  1.        egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, amelynek keretében közvetlenül ellátja a lakosság egészségi állapotának javítását, a jobb életminőség elősegítését, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépést az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 144. § (1)-(2) rendelkezései alapján.
  2.        családsegítés, amelynek keretében közvetlenül a családok védelmét és a családok jólétének erősítését, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítését, gyermekvállalás támogatását, gyermekvállalási szándék megvalósulását segíti a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. tv. 1-6.§ alapján;
  3.        nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, amelynek keretében közvetetten sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatását, pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásának támogatását segíti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ (1) a)-u) rendelkezései alapján;
  4.        rehabilitációs foglalkoztatás, amelynek keretében közvetetten ellátja a rehabilitációs program, segédeszköz/ segédeszköz-ellátás fejlesztését, a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtését a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. 21. § a)-g) rendelkezései alapján;
  5.        munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, amelynek keretében közvetetten támogatja a felnőttképzési tevékenység keretében meghatározott jogalanyok képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzését, amelynek célja meghatározott képzettség megszerzése, kompetencia elsajátítása általános, nyelvi vagy szakmai képzéssel összefüggésben a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. tv. 3.§ (2) a) b) alapján.

b)      nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

c)       gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

d)      gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

e)       közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

 

3.       Az Egyesület tagjai, tagsági jogviszony keletkezése a tagok jogai és kötelezettségei, a tagsági jogviszony, megszűnése

 

3.1.    Az Egyesület tagjai

 

Az Egyesület tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amennyiben az Egyesület céljaival és működési elveivel egyetért és elfogadja az Alapszabályt.

Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

Az egyesület tagjait – amennyiben az Alapszabály külön eltérően erről nem rendelkezik - egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

 

Az Egyesület tagja

1. rendes tag,

2. pártoló tag,

3. tiszteletbeli tag lehet.

 

A rendes tag a 3.3. pontban meghatározott jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A pártoló tag jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik tisztségbe nem választható, és nem köteles Közgyűlésen részt venni. A különleges jogállású tagok az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei megegyeznek a pártoló tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy tagdíjat nem kell fizetnie. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület Elnökének javaslatára az egyesület tagjai választják meg a Közgyűlésen.

 

3.2.    Tagsági jogviszony keletkezése

 

A leendő tag belépési szándékát belépési kérelem benyújtásával az Elnökségnek jelentheti be. A kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arra nézve, hogy az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja. A tag nyilvántartásba vételéről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértékéről a Közgyűlés dönt.

 

3.3.    A tagok joga és kötelességei

 

  1. Az Egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.
  2. Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület döntést igénylő ügyeiben,
  3. Választhatók tisztségekre és megválasztják a tisztségviselőket,
  4. Részt vesznek és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein,
  5. Jogosultak az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni,
  6. Jogosultak a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
  7. Kötelesek - tiszteletbeli tagot kivéve - tagdíjat fizetni
  8. Kötelesek az Egyesület érdekeit elősegíteni,
  9. Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek.

 

3.4.    Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnése

 

A tagsági jogviszony megszűnik:

 

  1. a tag kilépésével; Ha a tag bejelenti kilépési szándékát- a tag tagsági jogviszonyát az Egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.
  2. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
  3. a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával. Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának automatikus megszűnésére - figyelmeztetni kell.
  4. a tag kizárásával

 

A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

 

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

 

3.5.    A tagsági jogviszony megszűnéséről az Elnökség határozatot hoz.

 

  1. A tagok a tagsági joguk létesítését követően az éves tagsági díj megfizetésével egyidejűleg tagsági kártyát kapnak az Egyesülettől. A tagsági kártya egyedi sorszámmal ellátott és a taghoz van rendelve. A tagsági kártyát kizárólag annak tulajdonosa használhatja. A tagsági kártya érvényessége a tárgyévet követő év március hó 31. napja. A tagsági kártyát az arra szolgáló Aláírás mezőben aláírással kell ellátni, a kártya csak ekkor érvényes.

 

  1. A tagsági kártya díjáról, azaz az éves tagdíjról az Egyesület határoz.

 

  1. A tagsági kártya célja az Egyesülethez való tartozás erősítése, továbbá a tagok toborzásának egyik eszköze.

 

  1. A tagsági kártyával rendelkezők az Egyesület és Partnerei által nyújtott szolgáltatások igénybevétele esetében különféle kedvezményre jogosultak. A Partnerekről, kedvezményekről a honlapon adunk tájékoztatást

 

3.7     Az Egyesületben ifjúsági- és szülői tagozat működik.

 

3.7.1  Az ifjúsági tagozat az alábbi tevékenységeket látja el:

  1. a Tourette-szindrómás (TS) fiatalok életét, másokkal azonos társadalmi részvételt akadályozó társadalmi hátrányok beazonosítása, érdekvédelem.
  2. A TS-es fiatalok számára hiányzó, munka-, oktatási, kulturális-, sport, szabadidős és egyéb lehetőségek megteremtéséhez segítségnyújtás, minél szélesebb körű információszerzés és információátadás. A hiányzó szolgáltatások megvalósítása és elterjesztése, a minél sokoldalúbb társadalmi elfogadottság érdekében.
  3. Fő tevékenysége a társadalom tudatformálása, a TS-el kapcsolatos ismeretek terjesztése.
  4. Az ifjúsági tagozat célja a közösségépítés és egy országos, ifjúsági kapcsolati hálózat működtetése, melynek tagjai aktívan részt vállalnak az ifjúsági programok, szolgáltatások szervezésében.

 

3.7.2    A szülői tagozat az alábbi tevékenységeket látja el:

  1. A TS-val küzdő gyermekek családjainak közösségépítése, programok, események szervezése;
  2. A TS-val küzdő családokkal kapcsolatban álló pedagógusok, iskolai szervek, nevelési tanácsadók, orvosi ellátásukban résztvevő szakemberek bevonása, informálása, figyelemfelhívása a betegséggel kapcsolatban;
  3. A TS-es családok életkörülményeinek javítása, támogatása, igényeik felmérése és azokra megoldások keresése.

 

3.7.3  Az Egyesület ifjúsági- és szülői tagozatokat az alábbi célok érdekében működtetik:

  1. az együttműködés, az esélyegyenlőség és a társadalmi befogadás megvalósítása;
  2. az Egyesület működésében a fiatalok és a szülők aktív részvétele;
  3. az ifjúsági projekteket megvalósító civil szervezetekkel való kapcsolat kiépítése;
  4. más betegszervezetek szülői munkaközösségeivel való kapcsolatok kiépítése;
  5. a TS-es fiatalok és felnőttek önálló életet tudjanak kialakítani és a társadalom aktív tagjaivá tudjanak válni, aktív tagjai tudjanak maradni;
  6. A TS-es gyermekek és családjaik mindennapjai a betegség ellenére könnyebbé, élhetőbbé váljanak.

 

3.7.4  Mind az ifjúsági-, mind a szülői tagozatnak egy-egy vezetője van, akiket 2 évre választja az Egyesület közgyűlése egyszerű többséggel. A tagozatok vezetői az elnökségnek tartoznak beszámolóval negyedéves gyakorisággal. A tagozatok vezetői feladatukat díjazás nélkül végzik.

 

3.7.5  A tagozatok vezetőinek feladatai:

  1. tagok toborzása;
  2. szervezés;
  3. munkaközösség kialakítása;
  4. kapcsolattartás hasonló szervezetekkel;
  5. az Egyesület céljainak működtetésében aktív részvétel.

 

 

4.       Az Egyesület szervei és azok hatásköre, valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

 

4.1.    Közgyűlés

 

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

 

4.1.1.   A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. Az Alapszabály megállapítása és módosítása,
  2. A éves munkaprogram, költségvetés meghatározása, elfogadása
  3. éves beszámoló elfogadása
  4. A vezetőség és a felügyelő bizottság éves beszámolójának elfogadása
  5. Az Elnök, elnökhelyettes, alelnökök a vezetőség és a felügyelőbizottság elnökének tagjainak megválasztása és visszahívása, az esetleges költségtérítés, tiszteletdíj megállapítása
  6. A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll.
  7. Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével , a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt.
  8. A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.
  9. A tagnyilvántartás rendjének meghatározása,
  10. Az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása
  11. A tagsági díj összegének meghatározása,
  12. gazdasági, vállalkozási tevékenység elhatározása
  13. végelszámoló kijelölése
  14. azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

4.1.2.   A Közgyűlést az Elnökség évente legalább egyszer köteles összehívni, amelyen meg kell tárgyalni az éves pénzügyi tervet, valamint az előző évre vonatkozó pénzügyi terv teljesítéséről a számviteli előírásoknak megfelelő beszámolót el kell fogadni. A Közgyűlés összehívásáról, annak megkezdése előtt legalább tizenöt (l5) nappal a napirendi pontok megjelölésével a tagokat értesíteni kell a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módnak minősül a helyi sajtóban történő megjelenés valamint az egyesület székhelyén történő kifüggesztés. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:

 

  1. közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye
  2. közgyűlés időpontja
  3. közgyűlés helye
  4. napirendi pontok
  5. figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére
  6. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

.

4.1.3.   A közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani.

 

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen részvételre jogosultak háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirendem nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

4.1.4.    A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

4.1.5.   A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok10 %-a - az ok és a cél írásban történő megjelölésével - kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról.

 

4.1.6.   A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden tagja a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével. Minden 18. életévét betöltött rendes tagot egy szavazat illet meg.

 

4.1.7.   A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább 50%-a plusz 1 fő személyesen, illetve a jogi személy tagok igazolt képviselője útján megjelent. Határozatképtelenség esetén úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlés, amely ekkor a megjelentek számától függetlenül az eredeti napirendi kérdésekben határozatképes.

 

4.1.8.   A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és egy jegyzőkönyv hitelesítőt kell választani.

 

4.1.9. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

e)     aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

 

4.1.10. A Közgyűlés az éves beszámolót a fentiekben megjelölt általános szabályok szerint – azaz egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal – fogadja el.

 

4.1.11. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt a személyi kérdésekről. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt továbbá bármely más kérdésben, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a Közgyűlést levezető elnök felé. A levezető elnök határozata után a Közgyűlés az indítványozott kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást.

 

4.1.12. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

4.1.13   A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint - ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi - képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és - ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg - a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

 

4.2.    Az Elnökség, Elnök, a vezetés működési rendje

 

4.2.1.    Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői elnökség tagjai. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség elnökét a közgyűlés választja. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

 

Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

 

4.2.2.    Az Elnökség tagjai: az Elnök és 2 Alelnök.

 

4.2.3.    Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja, titkos szavazással, 2 éves időtartamra. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

 

4.2.4.    A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ.

 

4.2.5.   Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

a)    az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b)    a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c)    az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d)    az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e)    az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f)     a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h)    részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i)     a tagság nyilvántartása;

j)     az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k)    az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l)     az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m)   az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

n)    a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

 

A közgyűlés összehívása

 

Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

 

a)    az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c)    az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

4.2.6.   Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök képviseli. Akadályoztatása esetén ezzel bármely Alelnököt meghatalmazhatja.

 

4.2.7.    Ugyanakkor az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök egyedül vagy a számlavezető pénzintézet előtti eljárásra meghatalmazott két Alelnök együttes aláírása szükséges.

 

4.2.8.   Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az ülést a napirend közlésével az Elnök hívja össze, legalább 8 nappal megelőzően. Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Elnök 8 napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az Elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség ülése nyilvános. Az Felügyelő Bizottság elnöke a vezetőség ülésein meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.

 

4.2.9.   Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség az ügyrendjében meghatározott kérdésekben titkos szavazásról és minősített, kétharmados szótöbbséghez kötött határozathozatalról is rendelkezhet. Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább két tag jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

 

4.2.10. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:

 

a)    kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)    bármely más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

4.2.11. Az Elnökség évente egyszer a rendes közgyűlésen beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves beszámolóját.

 

4.2.12. Az Egyesület minden tagja javaslattal, észrevétellel fordulhat az Elnökhöz, illetve az Elnökséghez.

 

4.2.13. A vezető tisztségviselők megbízatása a megbízás idejének lejártával, visszahívással, lemondással vagy elhalálozás esetén szűnik meg. Amennyiben az Elnök megbízatása megszűnik, illetve az Elnökség tagjainak száma bármely ok miatt egyharmaddal csökken, a Közgyűlés új Elnökséget választ.

 

4.2.14. Az Elnök feladatai és hatásköre:

 

  1. a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,
  2. az Egyesület képviselete,
  3. az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete,
  4. irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását,
  5. gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,
  6. mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a
  7. Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.

 

4.2.15. Az Alelnökök feladatai és hatásköre:

 

  1. az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnök helyett, az Elnök feladatait látja el az Elnök felhatalmazása alapján,
  2. gondoskodnak az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről,
  3. biztosítják az iratokba való betekintési jog gyakorlását,
  4. végzik az Egyesület levelezését,
  5. az Egyesület ügyviteli feladatainak ellátása;
  6. a Közgyűlések előkészítése, összehívása, közreműködés annak lebonyolításában;
  7. az Elnökség üléseinek előkészítése, összehívása, üléseinek lebonyolításában való közreműködés;
  8. ellátja mindazokat az egyéb feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés, az Elnökség vagy az Elnök megbízza.
  9. nyilvántartja a vezető szervek határozatait
  10. Az Egyesületvezető szerveinek határozatairól, döntéseiről az érintetteket értesíti,
  11. biztosítja az Egyesület irataiba való betekintést
  12. az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybe vételének, beszámolóinak közzétételéről gondoskodik.

 

4.3.    Felügyelő Bizottság

 

A Felügyelő Bizottság a Egyesület felügyelő szerve. A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll. A tagokat a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai sorából ill. a jogi személy rendes tag által jelölt személyek közül választja meg 2 éves időtartamra. A tagok újraválaszthatók. A Felügyelő Bizottság elnökét maga választja meg. A Felügyelő Bizottság, mint az Egyesület Felügyelő szerve, felügyeli az Egyesület alapszabályszerű működését, különösen a vagyoni eszközöknek jogszabályokban meghatározott módon történő felhasználását. Észrevételeit a Közgyűléssel, az Elnökséggel közli. Működéséért kizárólag a Közgyűlésnek felelős.

 

Ügyrendjét - az Elnökség véleményét meghallgatva -, valamint munkamódszerét és programját maga határozza meg. A Felügyelő Bizottság rendszeresen köteles ellenőrizni az Egyesület gazdálkodását, pénzügyi helyzetét, az Egyesület Alapszabály szerinti működését, valamint az Alapszabályban foglaltak betartását, valamint az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

 

A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

 

a)       az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b)       a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

A közgyűlést vagy az elnökséget a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az elnökség összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

 

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

 

4.4.    Vezető tisztségviselőkre vonatkozó egyéb rendelkezések

 

Megszűnik a tisztségviselői megbízás:

 

a)       a megbízás időtartamának lejártával,

b)      visszahívással,

c)       törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

d)      lemondással,

e)       elhalálozással,

f)       az egyesületi tagság megszűnésével.

 

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

 

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  2. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
  3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi okok

 

A közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

 

a)       kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)      bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

 

a)       a közgyűlés, illetve az elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b)      a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)       a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d)      az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább 1 évig -,

 

a)       amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b)      amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c)       amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d)      amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

4.5     A tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a és/vagy a felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról titkos szavazással dönt a közgyűlés.

 

4.6. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

 

 

5.       A választás szabályai

 

5. 1.   Az egyesület tagjai közül a tisztségviselőket 2 éves időtartamra választja.

 

5. 2.   A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.

 

5.3.    A tisztségviselők jelölését az elnökség által felkért öttagú jelölőbizottság végzi. Az Elnökség által megbízott jelölőbizottsági tagok önmaguk közül választanak jelölőbizottsági elnököt. A jelölő bizottság feladata, hogy az egyesületi tagokat személyesen megkeresse és az egyesületi tagok által tett javaslatokat feldolgozza, a jelölt listát elkészítse és a közgyűlés elé terjessze.

 

5.4.    A jelölőlistára a közgyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza.

 

5.5.    A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadni.

 

5.6.    Valamennyi egyesületi tag jelöltet állíthat az alábbi tisztségviselőre (egy elnök, két alelnök, három felügyelő bizottsági tag, egy elnökségi póttag, egy felügyelő bizottsági póttag) a jelölőbizottság tagjainál szóban vagy írásban.

 

5.7.    A választás menete:

 

a)       a jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás

b)      a választás kezdetén 5 fős Szavazatszámláló Bizottságot kell választani

c)       a választás kétfordulós (elnök-választás, elnökségi és felügyelő bizottsági tagok-póttagok választása) és titkos, a szavazatok leadása az arra elkészített szavazólapon történik,

d)      az első forduló után a kieső elnök-jelöltek automatikusan felkerülnek az elnökségi tagok póttag -jelölt listájára, amennyiben a jelölést elfogadják.

e)       valamennyi egyesületi tag egy szavazati jog illeti meg.

f)       a szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott voksokat

g)       a tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták

h)      szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek.

 

 

6.       A határozatokra és az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok

 

6.1. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Elnök által megbízott Alelnök a Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Elnökség határozata (E. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is, hogy milyen arányban szavazták meg a határozatot.

 

6.2.    A Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az érintetteket az Elnökség haladéktalanul értesíti. Az értesítés történhet telefaxon, e-mail-ben vagy ajánlott küldeményként.

 

6.3.    Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról - saját költségére – másolatot készíthessen.

 

6.4.    Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést - előzetes időpont egyeztetést követően a legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja.

 

6.5.    Az Egyesület Elnöke megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Egyesület érdekeit sérti.

 

6.6.    Az Egyesület nyilvánosan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik.

 

6.7.    Az Egyesület engedélyezheti, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.

 

6.8.    Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások a tagok számára hozzáférhetők, megismerhetők.

 

6.9.    Az Egyesület szolgáltatásai megismerhetők:

 

  1. Az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből,
  2. Az Egyesület által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból,
  3. szórólapokból,
  4. Az Egyesület által kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján.
  5. a www.tourette.hu honlapon vagy a www.facebook.com/ts.hungary oldalon.

 

6.10. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja az Elnökség által az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, valamint az Egyesület által kiadott információs füzetekből, szórólapokból, valamint a www.tourette.hu honlapon vagy a www.facebook.com/ts.hungary oldalon ismerhető meg.

 

6.11. Az Egyesület gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről, valamint a www.tourette.hu honlapon való közzétételéről.

 

 

7.       Az Egyesület gazdálkodása

 

7.1.    Az Egyesület bevételei:

 

a)       egyesület esetében tagdíj,

b)      gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c)       a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének<