A Magyar Tourette-Szindróma Egyesület Alapszabálya

Elfogadva: az Egyesület 2011. december 9. napján tartott megismételt alakuló közgyűlésen

I. fejezet
Az Egyesület elnevezése és jogállása

1. §

1.1

Az Egyesület neve: Magyar Tourette-Szindróma Egyesület
Az Egyesület rövid neve: Tourette-Szindróma Egyesület

1.2

Az Egyesület székhelye: 1072 Budapest Nagy Diófa u 18 2/27.

1.3

Az Egyesület országos szervezet, működési területe a Magyar Köztársaság területe.

1.4

Az Egyesület működését a jelen Alapszabály, az egyéb belső szabályzatok, valamint az egyesületekre vonatkozó hatályos jogszabályok alapján végzi. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól, egyéb politikai szervezetektől és egyházaktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület nem zárja ki, hogy szolgáltatásaiból tagjain kívüli személyek és szervezetek is részesülhessenek. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

II. fejezet
Az Egyesület céljai és feladatai

2. §

2.1

Az Egyesület célja:

2.1.1

A Tourette-szindrómával élő gyermekek és felnőttek valamint családtagjaik érdekeinek szervezett, korszerű képviselete és védelme, a társadalomba való beilleszkedésük elősegítése.

2.1.2

Emberi és állampolgári jogaik gyakorlásának, esélyegyenlőségük megvalósításának elősegítése.

2.1.3

Életkoruknak és személyes szükségleteiknek megfelelő ellátásuk, nevelésük, oktatásuk, foglalkoztatásuk, szociális gondozásuk, lakhatásuk előmozdítása, szervezése, a családok támogatása.

2.1.4

A Tourette-szindrómának, mint fejlődési zavarnak a tudományosan megalapozott szemléletű megismertetése a magyar társadalommal.

2.1.5

Az érintett szülők, családtagok, hozzátartozók, munkaadók, munkavállalók, pedagógusok egymást támogató, segítő közösséggé szervezése.

2.1.6

Folyamatos szakmai kommunikáció, ajánlások megfogalmazása kormányzati szervek, oktatási intézmények felé.

2.1.7

Kapcsolattartás és együttműködés a Tourette-szindrómával élőket segítő hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel és intézményekkel.

2.2

Az Egyesület feladatai:

2.2.1

Az Egyesület tagjainak, illetve tagságtól függetlenül minden Tourette-szindrómában szenvedő, valamint családtagja egyéni és közös érdekeinek szervezett védelme.

2.2.2

Elősegíteni a Tourette-szindrómával élők szociális, művelődésügyi és munkaügyi ellátásáért való küzdelem keretében szociális, egészségügyi, óvodai, iskolai foglalkoztató, lakhatást, munkára való felkészítést, munkarehabilitációt, foglalkoztatást nyújtó, illetve szociális gondozó intézmények, csoportok vagy egyéni ellátási megoldások kialakítását, létrejöttét, fenntartását, ilyeneket az Egyesület maga is működtethet.

2.2.3

Elősegíteni a Tourette-szindrómában szenvedők nevelésével, képzésével és ellátásával foglalkozó szülők és szakemberek képzésének megszervezését.

2.2.4

Az Egyesület ismeretterjesztő céljának megvalósítása érdekében:

  • együttműködik az egészségügy, az oktatásügy és a munkaügy, a szociális igazgatás megfelelő állami és területi szerveivel, a szakemberek speciális képzésének, továbbképzésének támogatására, különös tekintettel a korai felismerésre és a speciális fejlesztési, nevelési módszerekre;
  • a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával, interaktív honlap fejlesztéssel és működtetésével, előadások szervezésével, szak- és ismeretterjesztő kiadványok megjelenésének támogatásával vagy kiadásával igyekszik a nyilvánossággal a Tourette-szindrómát, mint fejlődési zavart megismertetni a társadalom figyelmének és segítő támogatásának elnyerésére;
  • belső, elsősorban tagok számára szervezett képzéssel, tanácsadással, tapasztalatcserével segíti a családokat Tourette-szindrómában szenvedő gyermekük nevelésében, ellátásában, problémáik megoldásában.

2.2.5

Hatékonysága fokozására és a Tourette-szindrómában szenvedő egyének problémáinak egyetemes jellegét felismerve kapcsolatokat vesz fel és tart fenn külföldi, nemzetközi illetve hazai hasonló célú szervezetekkel.

2.2.6

Az illetékes állami, önkormányzati és civil szervezetekkel együttműködve részt vesz a Tourette- szindrómásokat érintő és velük kapcsolatos általános intézkedések és jogszabályok kidolgozásában és azok megvalósításában.

2.2.7

Az Egyesület a működés módját, a szolgáltatások igénybevételének módját, a beszámolói közléseket, valamint a Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az egyesületi honlapon történő közléssel hozza nyilvánosságra.

2.2.8

Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek céljaiból következnek.

2.2.9

Az Egyesület közhasznú tevékenységét a következő – a jelen Alapszabályban szereplő – cél szerinti tevékenységekkel valósítja meg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a "Khtv.") 26 §. c) pontja szerint:

  • 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés;
  • 2. szociális tevékenység, családsegítés;
  • 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
  • 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet;
  • 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése;
  • 18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások.

2.3

Az Egyesület alapelvei:

2.3.1

Az Egyesület céljai elérésére, feladatai ellátására a Magyar Köztársaság Alkotmánya, illetve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint az Európa-parlament 1995. december 3-án a fogyatékkal élők érdekében hozott diszkrimináció-ellenes záradéka, illetve az Európai Fogyatékosügyi Kongresszus 2002. évi Madridi Nyilatkozata által biztosított minden eszközt felhasznál, beleértve

  • az anyagi, szellemi, szervezési erőforrások felkutatását és felhasználását,
  • az állami, önkormányzati és szakmai szervek felé való javaslattételt,
  • a Tourette-szindróma által érintettek közös, illetve egyéni jogainak, szükségleteinek képviseletét.

2.3.2

Működésében biztosítja tagjai teljes egyenlőségét, a demokratikus formákat, és azokat elvárja az illetékes partnerektől is.

2.3.3

Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokból bárki, tagsági viszonyára tekintet nélkül részesülhet, az Egyesület honlapján közzétett módon.

2.3.4

Az Egyesület nevében vagy részére történő adománygyűjtés nem járhat a személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

III. fejezet
Az Egyesület tagsága

3. §

3.1

A tagok lehetnek rendes, pártoló illetve tiszteletbeli tagok.

3.1.1

Rendes tagság:

Az Egyesület rendes tagjai lehetnek Tourette-szindrómában szenvedő emberek, családtagjaik, a velük foglalkozó, őket segítő természetes és jogi személyek, feltéve, hogy az Egyesületbe belépnek és kinyilvánítják szándékukat a tagsággal járó jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére.

3.1.2

Pártoló tagság:

Az Egyesületnek pártoló tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, vagy annak jogi személyiség nélküli szervezete, aki/amely elfogadja az Egyesület Alapszabályát, tevékenységével vagy anyagi hozzájárulásával az Egyesület céljainak megvalósítását rendszeresen segíti. A pártoló tag felvételéről az Elnökség dönt.

A pártoló tag nem szavazhat, tisztségre nem választható és nem választhat. A pártoló tag kötelessége az alapszabály betartása és a vállalt támogatás megfizetése. A pártoló tag tanácskozási joggal vehet részt a Közgyűlés munkájában. Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait. A pártoló tagok általában ugyanazon jogokkal rendelkeznek, mint az Egyesület rendes tagjai. A jogi személyek képviselőjük útján tesznek jognyilatkozatot, illetve gyakorolják jogaikat, teljesítik kötelezettségeiket.

3.1.3

Tiszteletbeli tagság:

Az Egyesület Közgyűlése az Elnökség javaslatára tiszteletbeli tag címet adományozhat természetes vagy jogi személyeknek. A tiszteletbeli tag mentesül a tagdíj megfizetése alól. A tiszteletbeli tagot minden olyan jog megilleti, mint a rendes tagokat, azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tagnak az Egyesület Közgyűlésén szavazati joga nincs és egyesületi tisztségre nem választható. A tisztelebeli tag kötelessége az alapszabály betartása.

4. §
Tagsági jogviszony létesítése

4.1

Az Egyesületbe való belépés önkéntes elhatározás alapján, a belépési nyilatkozat kitöltésével lehetséges. A jelentkezőket az Egyesület Elnöksége veszi fel. Az Egyesület Elnökségének joga van a tagfelvételi kérelem elutasítására, amennyiben az ellentétes az Alapszabályban megfogalmazott szabályokkal. A belépési nyilatkozatban nyilatkozni kell arról, hogy a természetes személy tag cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes – ez esetben a bírói ítélet a cselekvőképességet milyen ügycsoportok tekintetében korlátozta, illetve teljes cselekvőképességgel bír. A tagsági jogviszony az Elnökség erre vonatkozó döntésével keletkezik.

4.2

A tagság megszűnik:

  • kilépéssel,
  • kizárással,
  • tag halálával,
  • a jogi személy megszűnésével,
  • az Egyesület megszűnésével.

4.2.1

A tagsági viszony kilépéssel bármikor megszüntethető. A kilépési szándékot írásban, az Elnökséghez címezve kell bejelenteni.

4.2.2

Aki tagsági díját a tárgyév március hó 31. napjáig, valamint az ennek megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizeti meg, az Elnökség első fokon dönthet kizárásáról. A kizárási eljárás rendjét az alapítók a 4.2.5. pontban szabályozzák.

4.2.3

A tagsági díj mértéke az alapítás évében: 2000,- Ft (azaz kettőezer forint)  /év  /fő.

4.2.4

Ki kell zárni a tagok sorából azt, aki az Egyesület céljaival és érdekeivel, illetve az Alapszabály rendelkezéseivel ellentétes, azt veszélyeztető tevékenységet fejt ki.

A kizárásról első fokon az Elnökség dönt. A kizárási eljárás rendjét az alapítók a 4.2.5. pontban szabályozzák.

4.2.5

Az Elnökség a kizárási eljárással kapcsolatos levelezésre külön elektronikus levélcímet köteles létrehozni, amely címet vagy annak változását az Egyesület tagjaival és tisztségviselőivel az Elnökség közölni köteles.

Az Elnökség köteles soron következő ülésének napirendjére venni a jelen alapító okirat 4.2.2 vagy 4.2.4 pontjában megfogalmazott okok alapján a tag kizárására vonatkozó indítványt, amennyiben azt az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság bármely tagja, illetve legalább tíz egyesületi tag elektronikus levélben kéri, az Elnökség ülését megelőző tizenöt naptári napon belül. Az azonos tartalommal, de több indítványozó által támogatott indítvány akkor minősül szabályszerűen elküldöttnek, ha azt valamennyi indítványozó nevében, az összes indítványozó Elnökség által ismert elektronikus levélcíméről határidőben elküldték.

Első fokon az Elnökség tárgyal és dönt kizárásra vonatkozó indítványról. Az Elnökség a kizárásra vonatkozó indítvány napirendbe történő bekerülését követően haladéktalanul köteles elektronikus levélben értesíteni a kizárással érintett tagot az indítvány tényéről, a kizárási eljárás kezdeményezéséről és köteles tájékoztatni az Elnökség soron következő ülésének időpontjáról és helyszínéről. A kizárással érintett tagnak lehetőséget kell biztosítani a személyes meghallgatásra, ahol előterjesztheti védekezését és bizonyítékait, amennyiben az indítványt megalapozatlannak, avagy jogellenesnek találja. A kizárással érintett tag jogosult meghatalmazással igazolt jogi képviselő támogatását igénybe venni a kizárási eljárás során.

Az Elnökség a kizárási eljárás során köteles megvizsgálni, hogy a kizárás jelen Alapszabályban foglalt feltételei a kizárással érintett tag előadásának figyelembevételével fennállnak, avagy nem állnak fenn. Az Elnökség a tag kizárásának ügyében egyszerű szótöbbséggel dönt: helyt adva a kizárási indítványnak (kizárás) avagy elutasítva azt (kizárás megtagadása).

A határozatot az Elnökség a határozat kihirdetésével szóban, majd az ülést követő három naptári napon belül elektronikus levélben közli a kizárással érintett taggal és az indítványozóval.

Az Elnökség határozatával szemben a kizárással érintett tag vagy az indítványozó a Közgyűlés felé fellebbezést terjeszthet elő, az elsőfokú határozat kézhezvételétől számított nyolc naptári napon belül a Közgyűlésnek címezve, de az Elnökség részére megküldve. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kizárási eljárásban másodfokon eljáró rendkívüli Közgyűlést az Elnök a fellebbezés beérkezésének napját követően a jelen Alapszabály 7.3.1 és a 7.4. pontjaiban foglaltak alapján köteles összehívni. A kizárási eljárásban másodfokon eljáró rendkívüli Közgyűlés eljárási rendjére a jelen Alapszabály 7. §-aiban foglaltak megfelelően irányadók.

A Közgyűlés határozatát a kizárással érintett tag, az indítványozó, avagy a határozatot magára nézve sérelmesnek találó fél a tudomásra jutástól számított 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróság előtt megtámadhatja.

4.2.6

Ahol a jelen Alapszabály elektronikus levélről beszél, ott a tagok minden esetben a postai levél kiküldését és fogadását is értik. Az Egyesület által küldött valamennyi, a 4.2.5, a 7.4 és a 8.2 pontokban írott elektronikus levelet azonos tartalommal írásban, postai levélben is ki kell küldeni az érintettek részére, legkésőbb az elektronikus levelek kiküldését követő munkanapon. Az Egyesülethez érkező levelekkel összefüggésben az elektronikus levelekkel kapcsolatban megállapított határidőkhöz képest a postai levélben küldött válaszok, fellebbezések, indítványok határidőben történő beérkezésére a jelen Alapszabályban a tagok további öt naptári napot biztosítanak, azzal, hogy a tag, illetve a jelentkező jogosult eldönteni: elektronikus vagy postai levélben fordul az Egyesülethez.

5. §

5.1

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

  • Tanácskozási, észrevételi és szavazati joggal részt vehet az Egyesület tevékenységében.
  • Az Egyesület bármely tisztségére választható.
  • Jogosult a közösen vállalt feladatokat számon kérni.
  • Bírálatot gyakorolhat, észrevételt, javaslatot tehet az Egyesület tevékenységével kapcsolatban.
  • Joga van az Egyesület törvényes működését figyelemmel kísérni, szervezeten belül vagy a törvényes keretek között jogorvoslatot kérni.
  • Igénybe veheti az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat és támogatásokat.
  • A teljes és korlátozott cselekvőképességgel rendelkező, valamint a cselekvőképességgel nem rendelkezők közül a gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen nagykorú tag választási joga korlátlan. A többi cselekvőképtelen tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja választási jogát.
  • Amennyiben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező nagykorú természetes személy tag nem áll közügyektől eltiltás alatt, megválasztható az Egyesület képviseletével nem járó, teljes cselekvőképességet nem igénylő tisztségekre.
  • Az Egyesület szakmai segítséget nyújt cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes tagjainak abban, hogy az Alapszabályban biztosított jogaikkal élhessenek.
  • A tagok jogosultak Egyesületi tagságuk tényét dokumentumaikon feltüntetni.

5.2

A rendes tagok kötelességei:

  • Köteles az Alapszabály előírásait, az Egyesület testületeinek határozatait betartani.
  • A tagsági díjat megfizetni.

5.3

Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomásra jutástól számított 30 napon belül - bíróság előtt megtámadhatja.

IV. fejezet
Az Egyesület szervei

6. §

6.1

Az Egyesület szervei:

  • Közgyűlés
  • Elnökség
  • Felügyelő Bizottság

7. §
A Közgyűlés

7.1

Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a rendes, a pártoló és a tiszteletbeli tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden, szabályszerűen előterjesztett kérdésben dönthet.

7.2

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • Az Alapszabály jóváhagyása, módosítása és kiegészítése.
  • Az Egyesület elnökének, az Elnökség tagjainak, a Felügyelő Bizottság tagjainak a megválasztása és esetleges díjazásuk megállapítása.
  • Az Egyesület éves költségvetésének meghatározása. A közhasznúsági jelentés és az éves beszámoló elfogadása, az éves tagdíj összegének megállapítása.
  • Az Elnökség beszámoltatása.
  • Befektetési tevékenység esetén a befektetési szabályzat elfogadása. (Lásd: Khtv. 17. §)
  • Más egyesülettel való egyesülés elhatározása.
  • A feloszlás kimondása és döntés az Egyesület vagyonáról.
  • Az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása.
  • Az Egyesület távlati tervének jóváhagyása.
  • Meghatározza az Egyesület munkájával kapcsolatos munkabérek, tiszteletdíjak, költségtérítések mértékét.
  • Döntés minden olyan ügyben, amelyet a hatályos jogszabály kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyre vonatkozó döntési jogát határozatával saját hatáskörébe utalta.
  • Az Egyesület Közgyűlése egyes szervezeti egységeit önálló jogi személlyé nyilváníthatja, ha annak személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei adottak.

7.3

A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A Közgyűlés minden 2. évben egyben tisztújító Közgyűlés is.

7.3.1

Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni:

  • az Elnökség határozata alapján;
  • a Felügyelő Bizottság indítványára;
  • a tagság legalább egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kéri;
  • bármely vezető tisztségviselői hely bármely okból történő megüresedése esetén;
  • az Elnökségnek a tagsági viszonnyal kapcsolatos határozata ellen benyújtott jogorvoslat esetén;
  • a bíróság döntése alapján.

7.4

A Közgyűlést az Elnökség határozata alapján az Elnök hívja össze a tagok részére elektronikus levélben megküldött írásos meghívóval, legalább a Közgyűlés tervezett időpontja előtt 15 nappal.

Az írásos meghívó tartalmazza a Közgyűlés helyét, idejét, napirendi pontjait, valamint a határozatképtelenség esetére összehívandó Közgyűlés helyét és idejét az arra történő figyelmeztetéssel, hogy az ismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendi pontok tekintetében.

A Közgyűlés összehívásáról az Elnök gondoskodik.

7.5

A rendes Közgyűlés napirendjén szerepelnie kell:

  • Az Elnökség beszámolójának az elmúlt időszakban végzett munkáról.
  • A közhasznú jelentésnek.
  • A Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének az elmúlt időszak költségvetésének teljesítéséről és az Egyesület gazdálkodásáról, figyelembe véve a közhasznú szervezetek beszámolási szabályait.
  • Az Elnökség írásbeli javaslatának a következő időszak költségvetéséről.

A fenti kötelező napirendi pontok rövidített írásbeli anyagait a Közgyűlés időpontja előtt legalább hét munkanappal az Egyesület tagságának meg kell kapnia.

7.6

Mind a rendes, mind a rendkívüli Közgyűlés nyilvános, azon bárki megfigyelőként részt vehet. A Közgyűlés indokolt esetben egyszerű szótöbbséggel zárt ülést rendelhet el, de kizárólag a személyes adatok védelme és a személyiségi jogok védelme érdekében.

7.7

A Közgyűlést az Egyesület elnöke vezeti le. A Közgyűlésnek jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítőt kell választania. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá.

7.8

A Közgyűlés határozatképes, ha azon az Egyesület szavazati joggal rendelkező tagjainak 50%-a plusz 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés határozatképtelen, a megismételt Közgyűlés 15 napon belül, az eredeti meghívóban megjelölt időpontban bármikor összehívható. Ez az ülés az eredeti meghívóban megjelölt napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban felhívtáka a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire, illetve közölték a megismételt Közgyűlés időpontját is.

7.9

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

7.9.1

Titkos szavazást kell tartani:

  • Személyi kérdésekben.
  • Ha többségi szavazással titkos szavazást rendelnek el.

7.9.2

Többségi, kétharmados szavazás szükséges a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések eldöntésénél, így különösen az Elnökség beszámolójának, a közhasznú jelentésnek és a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásánál.

7.10

A Közgyűlésen az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik.

A Közgyűlés a Szavazatszámláló bizottság elnökét és 2 tagját nyíltan, többségi szavazással választja meg.

7.11

A jelölőbizottság:

A jelölőbizottság 3 tagból áll.

Személyüket egyszeri alkalomra az Elnökség választja a tagok sorából, nyílt, többségi szavazással.

Feladata: az Elnökségi tagok személyére tett javaslatok összegyűjtése, értékelése és a Közgyűlés elé terjesztése.

 

7.12

Szavazatszámláló bizottság:

A Szavazatszámláló bizottság tagjait egyszeri alkalomra a Közgyűlés választja tagjai sorából, nyílt, többségi szavazással.

Tagjainak száma 3 fő, melyből – a Közgyűlés döntése alapján – egy fő a bizottság vezetője.

Feladata: Jegyzőkönyv készítése a szavazásról, valamint a szavazatok összeszámolása és hitelesítése. Ügyel a szavazás tisztaságára.

7.13

Jegyzőkönyv:

A Közgyűlés üléseiről írásos jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek valamennyi, a Közgyűlés által elfogadott határozatot tartalmaznia kell. Az elfogadott határozatokat egymás utáni sorszámmal kell ellátni és minden esetben kiegészíteni az adott közgyűlés dátumával. A határozatok szó szerinti szövege, sorszáma és időpontja mellett minden egyes határozatnál fel kell tüntetni a határozat hatályát, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint, ha lehetséges, személyét is. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető vezeti és a két választott hitelesítő hitelesíti. A jegyzőkönyv legalább két eredeti példányát az Egyesület irattárában kell elhelyezni.

8. §
Az Elnökség

8.1

A Közgyűlés 3 (három) tagú Elnökséget választ. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés 2 évre választja. Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, valamint a legfőbb döntéshozó szerv a Közgyűlés után. Kizárólag a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

Feladatai különösen:

  • két Közgyűlés között irányítja az Egyesület munkáját, de nem gyakorolhatja a Közgyűlés hatáskörét;
  • gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az Alapszabályban meghatározott feladatok végrehajtásáról;
  • beszámoltatja a tisztségviselőket, a bizottságok elnökeit;
  • dönt a tagfelvételről;
  • az Egyesület munkájával kapcsolatos javaslatokat, előterjesztéseket készít, illetve felkéri azok elkészítőit;
  • meghatározza a Közgyűlés helyét és idejét, összeállítja napirendjét, a Közgyűlés elé terjesztendő beszámolók, javaslatok tervezetét;
  • elkészíti saját munkatervét;
  • dönthet minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;
  • az Elnök útján beszámol a Közgyűlésnek az Elnökség munkájáról.

8.2

Az Elnökség üléseit a munkatervében megállapított időben, de legalább negyedévente tartja. Az ülés összehívásáról az Elnök gondoskodik, elektronikus levélben kézbesített meghívóval, legalább az ülés tervezett időpontja előtt 8 nappal.

A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját és az egyes napirendi pontokat. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség üléseiről írásos, a jelenlévők aláírásával ellátott jegyzőkönyv készül.

A jegyzőkönyvnek valamennyi, az Elnökség által elfogadott határozatot tartalmaznia kell. Az elfogadott határozatokat egymás utáni sorszámmal kell ellátni és minden esetben kiegészíteni az adott ülés dátumával. A határozatok szó szerinti szövege, sorszáma és időpontja mellett minden egyes határozatnál fel kell tüntetni a határozat hatályát, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint, ha lehetséges, személyét is. A jegyzőkönyvet a jelenlévő elnökségi tagok közül az ülés elején választott egyik, az ülésen végig jelenlévő elnökségi tag vezeti és legalább egy, az ülésen végig jelenlévő elnökségi tag hitelesíti. A jegyzőkönyv legalább két eredeti példányát az Egyesület irattárában kell elhelyezni.

8.3

Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha a tagoknak több mint a fele jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A határozatképtelenség miatt újból összehívott elnökségi ülés határozatképességéhez is tagjainak több, mint a felének (azaz legalább 2 elnökségi tagnak) jelenléte szükséges

8.4

Amennyiben az Elnökség taglétszáma 3 fő alá csökken, azt a következő Közgyűlésen – a választásra vonatkozó szabályok szerint – legalább 3 főre kell kiegészíteni.

9. §
A Felügyelő Bizottság

9.1

Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság.

A Felügyelő Bizottság 3 (három) tagból áll, akik maguk közül elnököt választanak (továbbiakban: FB Elnök). Felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel a Közgyűlésnek tartoznak.

Tagjai az Egyesületnél más tisztséget nem tölthetnek be, az Egyesülettel munkaviszonyban nem állhatnak.

9.2

A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés választja 2 évre. Ügyrendjét és munkatervét a Bizottság maga határozza meg. Az Elnökségtől, mint vezetőszervtől elkülönülten működik.

9.3

A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább egy évben két alkalommal tartja. Üléseit az FB Elnök hívja össze. Határozatképes, ha az ülésen legalább két tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Két tag jelenléte esetén a tagok egyhangú határozatára van szükség az érvényes határozathozatalhoz. A Felügyelő Bizottság üléseiről írásos, a jelenlévők aláírásával ellátott jegyzőkönyv készül.

9.4

A Felügyelő Bizottság feladata és hatásköre:

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Felügyelő Bizottság tagja az Egyesület Elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  1. az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
  2. a vezető tisztségviselők jogi felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

9.5

Amennyiben a Felügyelő Bizottság működése, vagy valamely tag, tisztségviselő vagy testület bejelentése alapján hiányosságokat észlel, annak súlyához mérten:

  • Írásban felszólíthatja az érintettet a helyes eljárásra.
  • A felszólítás eredménytelensége esetén vagy súlyosabb esetben jogosult a Közgyűlés összehívását kezdeményezni. Ez esetben az Elnök a Közgyűlést 15 napon belül köteles összehívni.
  • A határidő eredménytelen eltelte esetén a Felügyelő Bizottság maga is jogosult a legfőbb szerv összehívására.
  • Végső esetben a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség vizsgálatát kérheti.

V. fejezet
Az Egyesület választott vezető tisztségviselői

10. §

10.1

Az Egyesület választott tisztségviselői:

  • az Egyesület elnöke és az Elnökség tagjai;
  • a Felügyelő Bizottság tagjai.

10.2

A tisztségviselő feladatát általában ellenszolgáltatás nélkül látja el. Működésével kapcsolatosan azonban költségtérítésben részesíthető, ennek előirányzatait az Egyesület költségvetésében kell előirányozni.

10.3

Összeférhetetlenségi szabályok:

10.3.1

A vezető szervek (Közgyűlés és Elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója a határozat alapján:

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül ugyanakkor előnynek az Egyesület cél szerinti juttatása keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő, cél szerinti juttatás.

10.3.2

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az, aki

  1. az Egyesület bármely vezető szervének elnöke vagy tagja;
  2. az Egyesülettel a megbízásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképpen nem rendezi;
  3. az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –; illetve
  4. az a)-c) pontokban maghatározott személyek közeli hozzátartozója.

10.3.3

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője (Elnökségi vagy Felügyelő Bizottsági tagja) az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

11. §

11.1

Az Elnök feladata és hatásköre különösen:

  • Az Elnökség munkaszervezete tevékenységét az Elnök irányítja.
  • Önállóan képviseli az Egyesületet harmadik személyek, bíróságok, más hatóságok előtt.
  • Jogosult minden olyan ügyben eljárni, amely nem tartozik a Közgyűlés és az Elnökség kizárólagos hatáskörébe, illetve e szervek valamelyike azt nem vonta hatáskörébe.
  • Elkészíti az Egyesület számviteli törvény szerinti beszámolóját, és a közhasznúsági jelentését és ezeket a Felügyelő Bizottság, illetve a Közgyűlés elé terjeszti jóváhagyás végett.
  • Köteles Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról gondoskodni.
  • Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesülettel munkaviszonyban állók vonatkozásában.

12. §

12.1

A választott Elnökség tagjainak feladata és hatásköre különösen:

  • Az Elnökség tagjainak hatásköri és feladatköri megosztását az Elnökség határozza meg.
  • Az Elnökön kívüli egyik elnökségi tag feladata elsősorban a gazdasági ügyek intézése.
  • Az Elnökön kívüli másik elnökségi tag feladata elsősorban a tagok toborzása és az Egyesület népszerűsítése.
  • Az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökség határozata alapján tartósan, de legfeljebb a következő Közgyűlésig az Elnökség egyik tagja teljes hatáskörrel helyettesíti az Elnököt.
  • Az Elnököt akadályoztatása esetén helyettesítő elnökségi tag végzett munkájáról köteles beszámolni az Elnökségnek.

VI. fejezet
Az Egyesület gazdálkodása

13. §

13.1

Az Egyesület vagyoni, pénzügyi forrásai:

  • az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
  • a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
  • az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
  • a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
  • a tagdíj;
  • egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
  • a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

13.2

Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordíthatja. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

13.3

Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági beszámolót készíteni.

A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági jelentés tartalmára a Khtv. 19.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadók, így a közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

  1. a számviteli beszámolót;
  2. a költségvetési támogatás felhasználását;
  3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
  4. a cél szerinti juttatások kimutatását;
  5. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
  6. a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
  7. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

13.4

A költségvetés egyes tételei közötti évközi átcsoportosításokat, amennyiben azt a feladatok indokolják, az Elnökség határozhatja el, melyről a legközelebbi Közgyűlésen be kell számolnia.

13.5

Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen Alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

13.6

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

13.7

Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogosultság az Elnököt önállóan illeti meg.

VII. fejezet
Az Egyesület megszűnése

14. §

14.1

Az Egyesület megszűnik, ha

  • Feloszlását a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja.
  • Más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja.
  • A bíróság feloszlatja vagy megszűnését megállapítja.

14.2

Megszűnése esetén az Egyesület vagyonát a fennálló követelések kielégítése után a Közgyűlés határozata szerint kell szétosztani, amennyiben az Egyesület megszűnéséről a Közgyűlés saját hatáskörben döntött. Amennyiben az Egyesületet a Bíróság feloszlatja vagy megállapítja megszűnését, az Egyesület vagyonáról a bíróság jogosult dönteni. Ha az Egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

VIII. fejezet
Záró rendelkezések

15. §

15.1

Az Elnök köteles a vezető szervek (Közgyűlés, Elnökség) határozatairól az érintetteket írásban, a határozat meghozatalát követő 15 napon belül értesíteni. Az Elnökség és a Közgyűlés határozatait az Egyesület Elnöke köteles az Egyesület honlapján haladéktalanul közzétenni.

15.2

Bárki előzetes bejelentkezés alapján betekinthet az Egyesület működésével kapcsolatos irataiba. A tagnyilvántartás tekintetében az adatvédelmi korlátozásokra tekintettel élhet betekintési jogával.

15.3

Azokban a kérdésekben, amelyekről az Alapszabály nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., továbbá a Khtv. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

 

 

Kelt: Budapest, 2011. december 9.