Tanácsok a koronavírus idejére - Tourette-szindróma és társuló problémák (OCD, ADHD)

A Tourette-szindróma és a COVID-19 tünetei között van némi egyezés, mint például a száraz köhögés vagy szipogás (vokális tikek). Ugyanakkor, a „társadalmilag nem elfogadott de nem obszcén” tikek, mint például a köpködés, mások kényszeres érintgetése, akár a törvény előtt is bajba sodorhatja az egyént.
Dr. Tárnok Zsanett (a Vadaskert Alapítvány igazgatója, klinikai szakpszichológus) rövid összefoglalójának célja, hogy segítséget nyújtson a kollégáknak és a Tourette-szindrómában érintetteknek, hogy könnyebb legyen átvészelniük az előttük álló időszakot.

 

A légúti  megbetegedéssel  járó  COVID-19  új  koronavírus okozta  betegséget, 2019 decemberében azonosították  Kínában. Villámgyors  terjedésének  köszönhetően  2020 márciusában már világjárványnak nyilvánították.

A  Gilles  de  la  Tourette–szindróma(TS) egy gyermekkorban kezdődő idegrendszert érintő fejlődési zavar, amelynek nemzetközi előfordulása 1% köré tehető. Klinikai tüneteit többféle motoros és legalább egy vagy több hangadásos, azaz vokális tikek alkotják. Fontos kiemelni, hogy  a  Tourette-szindrómával élők 85%-ánál más együttjáró gyermekpszichiátriai kórkép is megfigyelhető,  amely  a  jelenlegi járványügyi helyzetben még inkább fokozhatja az állapotsúlyosságát.

Továbbá, a tikek és a COVID-19 tünetei között van némi egyezés, mint például a száraz köhögés vagy szipogás (vokális tikek). Ugyanakkor, a „társadalmilag nem elfogadott de nem obszcén” tikek, mint például a köpködés, mások kényszeres érintgetése, akár a törvény előtt is bajba sodorhatja az egyént. Ennek a rövid összefoglalónak az a célja, hogy segítséget nyújtson a kollégáinknak és a Tourette-szindrómában érintetteknek, hogy könnyebb legyen átvészelniük az előttünk álló időszakot.

 

A COVID-19 világjárvány lehetséges következményei a Tourette-szindróma esetében négy csoportra oszthatók:

1) A pandémiával kapcsolatos szorongás

2) Korlátozások/ karanténkövetkezményei

3) A Tourette-szindrómára jellemző specifikus viselkedés és a tikek megváltozása

4) A SARS-CoV-2 központi idegrendszerre gyakorolthatásai

 

1. Pandémiával kapcsolatos szorongás:

A szorongásos kórképek, mint a generalizált szorongás, vagy fóbiák gyakran együtt járnak a Tourette-szindrómával. Fontos tudni, hogy a járványhelyzetben a média által közvetített információk is növelhetik a szorongást, valamint annak ellenére, hogy a gyermekek még nem képesek minden információt megérteni, az ő szorongásukat befolyásolja a szülő szorongása is.

Ahogy korábban említettük, az OCD szintén gyakori komorbid kórképe a Tourette-szindrómának. A COVID-19 terjedésének lelassítását célzó kormányzati és közegészségügyi utasítások jelenlegi időszakában az OCD-vel is diagnosztizált betegek fokozott nehézségeket élhetnek meg, hiszen a kognitív viselkedésterápia (CBT), mint az OCD alapvető kezelési módszere a fokozott kézmosást és tisztálkodási kényszerek visszaszorítását tűzi ki célként. Mint tudjuk, a jelen járványügyi helyzetben épp ezzel ellentétben, a gyakoribb kézmosás javasolt, ami akár elviselhetetlen ellentmondást, belső konfliktust ébreszthet az érintettekben. Valószínűleg szintén növekedhetnek a halállal (saját vagy szeretteinkké) kapcsolatos kényszergondolatok is, valamint egyéb rágódások is gyakoribbá válhatnak. Tourette-szindróma esetén ugyancsak fokozódhat egy jellegzetes tünet, ami a szimmetria iránti igény és a „pont jó” élményekkel kapcsolatos viselkedésben nyilvánul meg.

Ezenkívül a szorongás fokozhatja a tikek súlyosságát is. Az érintetteknek és a szülőknek is fontos tudniuk, hogy ez nem feltétlen a Tourette-szindróma súlyosbodását jelenti, hanem inkább a jelen környezeti tényezőktől függ, és ami elképzelhető, hogy a későbbiekben visszafordítható. Ugyanakkor, alapvetően a tikek súlyosbodása sem elkerülhetetlen. Néhány érintett arról számolt be, hogy szorongást okozó események alkalmával általában csökkennek a tikjei, de valójában az általános tapasztalataink ennek az ellenkezőjét igazolják.

 

2. Korlátozás / karantén

A COVID-19 megjelenését követően több tanulmány is foglalkozott a korlátozások és a karantén pszichológiai következményeivel. A legtöbb tanulmány a karantén negatív hatásait emeli ki, mint pl. a poszttraumás stresszzavar tünetei, a frusztráció és a harag. A stresszt befolyásoló tényezők között szerepel többek között a hosszabb karanténidő, a fertőzéssel kapcsolatos félelmek, a frusztráció, az unalom, az anyagi és megélhetési nehézségek, az alultájékozottság és a megbélyegzés is.

A korlátozások és a karantén akár már önmagukban is szorongást idézhetnek elő, így kihathatnak a tikek és a pszichés zavarok súlyosbodására is, mint pl. az ADHD tüneteire is, ami a Tourette-szindrómával élők 50-70%-ánál figyelhető meg. Jelen helyzetben különösen a hiperaktivitás-impulzivitás okozhat problémát, hiszen a fizikai aktivitás kerül korlátok közé. Valószínűnek tartjuk, hogy a robbanásszerű dühkitörések és oppozíciós viselkedés (ami szintén leginkább az ADHD függvénye) nagyobb nehézséget jelenthet majd a családok számára. A képernyőidő csökkentése gyakori forrása a dühkitöréseknek, ugyanakkor viszont szintén ellentmondásba ütközhet a szülő, hiszen a karantén alatt viszonylag nehéz bármivel is lekötni a gyermekfigyelmét. Valóban, egy potenciális belső konfliktus lehet a szülő számára, hogy ebben az időszakban az elvei ellenére több időt enged a gyermeknek a monitor előtt, de ne felejtsük el, hogy lehet, hogy ez a béke fenntartásának egy kompromisszumokkal teli eszköze. Fontos viszont, hogy ha a megnövekedett képernyőidő nem kerülhető el, mindenképpen figyelni kell arra, hogy a gyermek olyan tartalmakkal találkozzon, ami korának, érdeklődésének és érettségének megfelelő. Az ADHD és az impulzív tünetek miatt a higiéniára és a fizikai távolságokra vonatkozó szabályok betartatása rettentően nehéz lehet. Fontos, hogy az ADHD-val kapcsolatban álló viselkedési nehézségek nem csak a gyermekeket érinthetik, hanem a felnőtt ADHD-sokat is.

A távoktatás tovább nehezítheti a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek életét Tourette-szindróma fennállása esetén is. Végül, fontos megjegyezni, hogy a TS mint állapot, egyénenként nagyon változó lehet. Vannak olyan érintettek, akik tünetei erősebbek társas közegben, mint otthon, de ennek az ellentéte is jellemző lehet, ahol az izoláció még inkább fokozni fogja a tüneteket.

 

3. A Tourette-zavarra jellemző specifikus viselkedés és magatartás megváltozása

Ahogy azt eddig áttekintettük, a TS melletti komorbid zavarok fennállása okozhat leginkább a problémát a COVID-19 járvány idején, de van néhány specifikusan TS-ra jellemző tünet is amiről érdemes beszélni.

Társadalmilag nem elfogadott, de nem obszcén tüneteknek (NOSIS) nevezzük azokat tikeket, amelyek arra késztetik az érintettet, hogy olyan viselkedést hajtson végre, amely nem felel meg a társadalmi normáknak, így azok legtöbbször provokatív vagy határsértő jelleggel bírnak.

Több érintett nyilatkozott arról, hogy köhögéssel kapcsolatos késztetések és tikek jelentkeznek náluk a nyilvánosság előtt. A korlátozás miatt a COVID-19 idején előfordulhat még fokozottabb köpködés, a könyökhajlat helyett tenyérbe tüsszentés, távolságtartás betartásának nehézségei, vagy kézfogási kényszer. Mások érintgetése általában egy gyakori komplex motoros tik, ugyanakkor most ez is a NOSIS közé tartozhat. Figyelni kell arra is, hogy az említett tünetek veszélykereső/impulzív jellegűek is lehetnek, amik viszonylag egyébként is gyakoriak Tourette-szindróma esetén. Ezenkívül az echolália és az echopraxia arra vezethet, hogy a tikelő egyének más emberek köhögését utánozzák. Palilália és palipraxia esetén (utolsó cselekedeteik ismételgetése) az első „igazi” köhögést ismételgethetik újra és újra, anélkül, hogy erre lenne bármilyen, a légutakat érintő ok.

 

4. A SARS-CoV-2 központi idegrendszerre gyakorolt hatásai (neurotropizmus)

A SARS-CoV-2 lehetséges neurológiai hatásairól eddig viszonylag keveset tudunk. A szagvesztés (anosmia) és ízvesztés (hypogeusia) magas arányát láthatjuk még enyhe fertőzések esetén is, ami egyes szakértők szerint neurotropizmusra utalhat. Mivel az immunrendszer működése (nem feltétlenül jelent csökkent működést) megváltozhat TS esetében, jogos lehet a kérdés, hogy a TS-ban szenvedők mennyire veszélyeztetettek a vírusfertőzésre. Konkrét vizsgálatok hiányában egyelőre intuícióinkra hagyatkozva mondhatjuk azt, hogy valószínűtlennek tartjuk azt az összefüggést, miszerint ezek a központi idegrendszerre ható vírusos fertőzések nagyobb valószínűséggel céloznának meg neurodegeneratív betegségben szenvedő embereket.

Az olyan idegrendszeri zavarokban, mint aTS és társbetegségei (ADHD, OCD) jelenleg még nehéz látni, hogy egy vírusfertőzésnek, pontosabban a SARS-CoV-2-nek elképzelhetőek-e lehetséges központi idegrendszerre ható káros következményei. Egy biztos: erre csak az idő ad majd választ.

 

Kezelés és gyógymód

A megfelelő kezelés biztosítása szempontjából kiemelkedően fontos, hogy megtudjuk különböztetni a tikeket, mint a köhögés és szipogás, a koronavírus tüneteitől. Ugyanígy fontos tudnunk, hogy a köpködés vagy mások kényszeres megérintése is lehet tik, és ezek jelenleg a törvény előtt is bajba sodorhatják az egyént. A fenti okok miatt elengedhetetlen, hogy ismerjük az állapotot és tegyünk meg mindet azért, hogy ezzel mások is tisztában legyenek. Hasznos lehet, ha az érintettek maguknál tartanak valamilyen igazolást a TS-ről vagy a diagnózisról annak érdekében, hogy elkerüljék az összetűzéseket.

Ezenkívül, ha lehetséges, a tikek és a komorbid zavarok megfelelő kezelését a szokásos módon és a megállapított irányelveknek megfelelően kell folytatni. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a gyógyszeres kezelések adagolása átmenetileg megemelkedhet mint a TS, mind az ADHD és OCD farmakoterápiájában. Jelenleg példátlan kihívások merülnek fel a világon szinte mindenhol az egészségügyi ellátás területén is, és előfordulhat, hogy azok a gyermekpszichiáterek és illetékes szakemberek, akik eddig segítették a családokat, nem érhetők el könnyen. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet további stresszt és bizonytalanságot okozhat számukra. Ugyanakkor a tikek esetében a kognitív viselkedésterápiát (CBT) online formában is érdemes folytatni, ha van erre lehetőség. Az online, támogató terápia segíthet a hangulati, szorongásos tünetek kezelésében is. Fontos megjegyeznünk, hogy a jövőben az egészségügyi ellátás bizonyos formái, és ilyen lehet a tikek kognitív-viselkedésterápiája is, online módon is folytatódhatnak, fontos szerepet töltve be a hatékony terápiák csoportjában. Ehhez azonban fontos lesz felmérni, hogy a családok és az egyének részéről mennyire elfogadható és alkalmazható majd ez a forma.

Az Egyesült Királyságban (Tourette Action) és az Amerikai Egyesült Államokban (TAA) működő betegszövetségek tényszerű információkat és tanácsokat osztottak meg a TS-val élő személyek, családjaik, valamint egészségügyi szakemberek számára.

A felvetett kérdésekkel kapcsolatban a következő intézkedéseket javasoljuk:

  • A szorongások féken tartása érdekében csökkentsék a média használatot.
  • A szülő próbáljon megpozitív szemléletű maradni, ha lehetséges, saját szorongásait ne ossza meg gyermekével.
  • OCD, és leginkább tisztasági kényszerek fennállása esetén a terapeutával együttműködve átmenetileg lazítsanak a viselkedésterápia szabályain.
  • Értsük meg, hogy ebben a helyzetben a tikek súlyosbodása átmenetinek tekinthető, ugyanis a környezeti faktorok miatt gyakrabban vagy intenzívebben jelentkezhetnek a tikek, de ez nem jelenti azt, hogy a Tourette-szindróma súlyosabbá vált.
  • Ha szükséges, csökkentsék a képernyő előtt töltött időmennyiségét (anélkül, hogy ez súlyos konfliktust vagy dühromot okozna), de ennél is fontosabb, hogy figyeljenek a megtekintett tartalmakra.
  • Amennyiben engedélyezett, végezzenek annyi szabadtéri tevékenységeket amennyit csak tudnak, vagy olyan benti tevékenységet, ahol sokat mozoghatnak, főként, ha ADHD is fennáll.
  • Következetesen és szigorúan, de a gyermek szabálytartásra vonatkozó nehézségeit figyelembe véve ragaszkodjanak a jelenlegi szabályok (higiénia, távolságtartás) betartásához.
  • Ha a betegek a NOSIS, echo-vagy palipraxia (pl.nyilvános térben fokozott köhögés vagy a veszélyes viselkedés) miatt kerülnek szembe a hatóságokkal vagy más személyekkel, próbálják a tünetek ismertetésével megoldani a problémát. Néhány esetben sokat segíthet, egy „állapotról tájékoztató kártya”.
  • Egészségügyi szakemberek számára javasolt, hogy amennyire csak lehetséges, telefonon vagy online formában folytassák a terápiát a páciensekkel. Ez utóbbi a járvány enyhülését követően is hasznos lehet.
  • Végül, nincs arra utaló jel, hogy a SARS-CoV-2 fertőzések rövid vagy hosszú távon a központi idegrendszer tekintetében negatív következményekkel járnának Tourette-szindróma esetén. Önmagában a TS sem jelent fokozottabb kockázatot a vírussal való megfertőződésre nézve. Ha szükséges, fontos megnyugtatni erről az érintetteket.

 

Összefoglalás

A TS egy olyan neuropszichiátriai zavar, melyet több fronton érinthet a jelenlegi COVID-19 járványhelyzet és következményei (fizikai távolságtartás, otthoni tanulás, szorongás, félelmek, korlátozások). Fontos tudnunk, hogy a tikek természetéből adódóan néhány érintett fokozott konfliktusba kerülhet környezetével, ezért kiemelkedő a szakemberek szerepe mind a tájékoztatás, mind a segítségnyújtás tekintetében.

 

Forrás: vadaskert.hu

A teljes tájékoztató anyag elérhető és megtekinthető az alábbi linkre kattintva:
> Tanácsok a koronavírus idejére <

 


2020.05.17

MTSZE